Kiderült, mennyit nassolnak a magyarok
2018-11-17  /  Szerző:   /  Rúzs  /  Nincs hozzászólás

Mikor nassolunk? Mit nassolunk? Miért nassolunk? A Mogyi-Caramoon első országos nassoláskutatásában több mint ezren vettek részt, és többek között az is kiderült, hányan tartják magukat nassolásfüggőnek…

Az online kérdőíves megkérdezés során a kutatócsapat többek között arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók miként definiálnák a nassoláshoz való viszonyukat. A „Milyen gyakran nyúlsz valami ropogtatnivaló után?” kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók több mint 86%-a tekinthető rendszeres nassolónak, 52,4%-uk heti néhány alkalommal, 34,4%-uk pedig naponta többször kényezteti magát ilyen módon. A motivációkat firtató kérdésre a legtöbben (35,4%) az „egyszerűen kell” válaszra adták a voksukat, míg a válaszadók 32%-a az önjutalmazást jelölte meg a leggyakoribb kiváltó okként. A megkérdezettek közel ötöde nyugtató hatásuk miatt, 13,7%-uk pedig megszokásból fogyasztja kedvenc snackjét.

A nassolás helye és ideje a többség számára este jön el a tévé előtt (51,2%), míg 35,2%-uk a délután energiahiányos óráiban nasizik. A válaszadók csupán 5%-a hódol délelőtt szenvedélyének, közel 10%-uk viszont egész nap elérkezettnek látja az időt egy kis csipegetésre. De melyik a leginkább fogunkra való ínyencség? A legtöbben (40,3%) a magvakat jelölték meg első számú célpontként, ezt követik a chipsek (33%) és a popcorn (15,3%).

De vajon a rendszeres nassolás egyben azt is jelenti, hogy függők vagyunk? A válaszok alapján a megkérdezettek 12,9%-a tartja magát egyértelműen függőnek. Több mint 55%-uk úgy érzi, bár sokat nassol, de nem függő. 5%-uk szerint nem függők, de környezetük annak tartja őket, 26,7% viszont egyáltalán nem hisz az ilyen típusú függőség létezésében.

„Először is a legfontosabb azt leszögezni, hogy a snack (legyen sós vagy édes, krémes vagy ropogós) utáni sóvárgás nem az egyén gyengeségének csalhatatlan jele” – mondja Dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus, az emberi viselkedés szakértője. „Az ember persze érezheti úgy, hogy aktuálisan a rabja valamilyen rágcsálnivalónak, de a kóros ételfüggőségnek általában olyan markáns tünetei vannak, mint a fejfájás, álmatlanság, ingerültség, hangulatingadozás, depresszió.” Szóval amíg ezeket nem tapasztalod, nincs okod aggodalomra. Norbert szerint a mérték, az önkontroll, és a tudatosság lehet a kulcs. Ha megtalálod az arany középutat, akkor úgy hódolhatsz a nassolási szenvedélyednek, hogy az egészségügyi kockázatokat minimálisra csökkentheted.

Forrás: Mindmegette

Nincs lehetőség hozzászólni ehhez a bejegyzéshez.