Egy szerelmes férjnek köszönhetjük a kockacukrot!
2017-02-19  /  Szerző:   /  Egyéb, Rúzs  /  Nincs hozzászólás

Manapság magától értetődő mozdulattal ejtjük a kávénkba a kocka alakúra préselt édesítőt, de ez nem volt mindig így. Tudtad, hogy a kockacukrot egy háztartási balesetnek és egy szerelmes férjnek köszönhetjük? Még emlékműve is van!

Pillantsunk vissza kicsit az időben, hogy megértsük, miért éppen Csehországban állítottak emlékművet a kockacukornak. Miután III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó a gyarmatokról érkező drága nádcukor kiváltására elrendelte a cukorrépa termesztését, 1801-ben megnyílt az első európai cukorgyár Sziléziában, a ma Lengyelországhoz tartozó Konaryban (régi nevén Kunern), majd 1829-ben megalapították az első valóban ipari méretű üzemet a csehországi Kostelní Vydří városkában. A 19. század derekán már a dél-csehországi Dačicében is működött egy cukorfinomító. Ide csábította el a tulajdonos Bécsből a cukorgyártás területén komoly tapasztalatokat szerzett cseh származású Jakub Kryštof (Jacob Christoph) Radot, hogy lendítse fel a termelést.

A legenda szerint 1841-ben Rad felesége, Julianne egy alkalommal megpróbált lefaragni egy kisebb darabot az akkortájt csak süveg alakú tömbökbe préselve kapható cukorból a konyhájukban, amikor csúnyán megsebezte magát. Fájdalmában kifakadt a férje előtt, hogy miért nem képesek kitalálni a gyárban valami jobban adagolható cukrot, mielőtt ő vagy a lányai levágják az ujjukat… Állítólag még a kocka alakot is a dühös asszony vetette fel.

Rad úr olyannyira a lelkére vette a dolgot, hogy kifejlesztett egy kézi préselő berendezést, és három hónap múlva meglepte a mit sem sejtő Juliannét egy csinosan becsomagolt dobozzal, amelyben 350 darab fehér és piros kockacukor sorakozott.

A feltaláló 1842-ben bejegyeztette találmányát Bécsben, és 1843. január 23-án megkapta a hivatalos engedélyt a dačicei „Thee-Zucker” gyártására. Hat présgéppel naponta 1120 kg kockacukrot állítottak elő, majd a terméket 10-12 órás szárítást követően egyfontos (kb. 0,5 kg-os), 250 darabot tartalmazó dobozokba csomagolták. A szabadalmat hamarosan porosz, szász, bajor, svájci és angol cukorgyárak is megvásárolták, így a kockacukor gyorsan elterjedt a világban.

Dačicében ma már nincs cukorgyár, de a városi múzeumban állandó kiállítást szenteltek a kockacukornak, valamint a Kostelní Vydříben működött cukorgyárnak. A városka egyik kis parkjában, a Szt. Lőrinc-templom reneszánsz tornyának közelében 1983-ban gránit emlékművet állítottak a kockacukornak. A világelső dačicei kockacukor emlékére 2003-ban márvány falitáblát helyeztek el az egykori finomító helyén.

Forrás: Mindmegette

Szólj hozzá