5 súlyos betegség, amit megelőzhetsz D-vitaminnal
2018-05-26  /  Szerző:   /  Rúzs  /  Nincs hozzászólás

A tavasz beköszöntével nem csak a hosszú tél során hiányolt napsütést érdemes élvezni, de szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Ha ezt elmulasztjuk, könnyebben betegszünk meg, gyerekeink pedig számos népbetegségben – úgy, mint elhízás és diabétesz – érintettek lehetnek.

Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt: az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1, a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin és minden ötödiknél a vas beviteli aránya. Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.

A KORASZÜLÉST ÉS AZ AGY FEJLŐDÉSÉT IS BEFOLYÁSOLJA A VITAMINBEVITEL

Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.

A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.

Az omega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.

ELHÍZÁS, HIPERAKTIVITÁS, CUKORBETEGSÉG – SEGÍTHET A D-VITAMIN!

Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)

A D-vitamin csontfejlődésben betöltött szerepe régóta ismert, azonban számos más területen is jótékony hatással bír:

– segít a cukorbetegség megelőzésében: egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú diabétesz kialakulása között;

– szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében: egy friss kutatás során 132 csecsemő kapott különböző dózisú D-vitamint a születésüket követő első 11 hónapban. A 3 éves utánkövetés során kiderült, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek a D-vitamin-szintje magasabb volt, kevesebb volt a testzsírszázalékuk és magasabb az izomtömegük;

– hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez: azoknál a gyerekeknél, akik D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések, illetve más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.

– csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét: ADHD-s és nem ADHD-s gyerekek együttes vizsgálata során a kutatók megfigyelték, hogy az ADHD-val küzdő gyerekeknek sokkal alacsonyabb volt a D-vitamin-szintjük, mint a kontrollcsoportnak.

– fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését

A szülők figyelmetlensége sajnos rövid és hosszú távon is megmutatkozik: az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, negyedük vasbevitelszintje alacsony, 42 százalékuk pedig kalciumból kap keveset1, míg a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának alacsony a D-vitaminszintje, 35 százalékuknak alacsony a kalcium- és több mint 20 százalékuknak a vasszintje.

A tavasz beköszöntével a szakértők fokozottan figyelmeztetnek a kiürült vitaminraktárak feltöltésére, illetve folyamatos pótlására, különös figyelmet fordítva a várandósság idejére és az élet első 1000 napjának meghatározó időszakára.

Forrás: Mindmegette

Nincs lehetőség hozzászólni ehhez a bejegyzéshez.